Az Európai Utas Alapítvány az Eperjesi Megyei Múzeummal közösen rendezte meg
Hidak, korok, Budapest
című kiállítását
az Eperjesi Megyei Múzeumban, szeptember 17-én.
A kiállítást megnyitotta:
dr. Szesztay Ádám konzul
dr. Adrian Latta, az eperjesi Krajske Museum igazgatója
Szomráky Béla, az Európai Utas kurátora
dr. Robert Pollak, a Kelet-szlovákiai Múzeum igazgatója
Hidak, korok, Budapest
az Európai Utas kiállítása a milánói Triennale Museumban
szeptember 4-8.
A kiállítást megnyitotta:
dr. Csorba László, a Nemzeti Múzeum főigazgatója,
dr. Rónaszéki Áron konzul,
Selmeczi György zeneszerző
és Módos Péter, az Európai Utas kurátora.
A kiállítás a Triennálé színházában megrendezett kortárs magyar operafesztivállal közös rendezvény volt, majd szeptember második felében az EXPO Milano 2015 magyar paviulonjában láthatta a közönség.
.
Hidak, korok, Budapest
címmel június 15-én kiállítás nyílt a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolán
az Európai Utas Alapítvány, a Magyar Művészeti Akadémia és a Pro Cultura Subcarpathica szervezésében
A rendezvény megnyitóján jelen volt dr. Kucsera Tamás Gergely, a Magyar Művészeti Akadémia főtitkára; Módos Péter, az Európai Utas Alapítvány elnöke; Kiss B. Attila operaénekes; Répás Zsuzsanna, az MMA nemzetközi és határon túli ügyek főosztályának vezetője; Szalipszki Endre beregszászi főkonzul és Vári Fábián László költő. Dr. Orosz Ildikó, a II. RF KMF elnök asszonya köszöntő beszédében kiemelte, hogy a híd mindig összeköt, a kisebbségek két kultúra között feszülnek meg hídként, jelen kiállítás pedig reményt adhat arra, hogy helyreáll a híd megfelelő szerepe a többségi nemzet és a kisebbségi kultúrák között. S azok a hidak, amelyeket tönkretettek a huszadik században, visszaépülnek közöttünk. Dr. Kucsera Tamás Gergely főtitkár rámutatott, hogy a magyar nép a híd szerepére vállalkozott mindig is, hiszen a 250 évet áttekintő kiállítás megmutatja azt, hogyan fejlődött szerves egésszé az nemzet akarata szerint Magyarország fővárosa, hogyan tudott a magyar nemzet különböző korokban, más-más körülmények között réginek és egyben újítónak megmaradni a hazáért. Vári Fábián László beszédében közölte, küldetésünk van, amelyet jeles nők és férfiak, Budapest hídjai névadóinak halhatatlan szellemei kódoltak belénk. A hidakat mindig újraépítik, mert az évszázados, évezredes utak nem sorvadhatnak el, az egymásra békével gondoló szomszédos partok összetartoznak. A szakadékokat át kell ívelni, az erővel elszakított utakat össze kell kötni. Ez az egyetemes emberi civilizáció parancsa. Végül Módos Péter, az alapítvány kurátoraszólalt fel, aki ismertette a kiállítás eddigi helyszíneit, mozgását. Közölte, nem egy állandó tárlatról van szó, hanem dinamikus, változó anyagról. Reményét fejezte ki az iránt, hogy a többnyelvű feliratok, amelyeket a különböző országokban csatolnak a bemutatott anyaghoz – Kárpátalján az ukrán nyelvű felirat – közelebb hozza majd a különböző nemzeteket a magyar kultúrához és megszeretteti Budapestet.
Sajtómegjelenések:
A dunaszerdahelyi Városi Művelődési Központban június 29.én nyílt meg az Európai Utas kiállítása.
A megnyitón beszédet mondott:
dr. Kalmár Ferenc András, a KKM szomszédságpolitikáért felelős miniszteri biztosa,
Répás Zsuzsanna, az MMA nemzetközi és határon túli ügyek főosztályának vezetője,
Simonm Attila történész,
A. Szabó László alpolgármester
és Módos Péter, az Európai Utas kurátora.
2015. június 2.
2015 júniusában tizedik alkalommal rendezték meg Párkányban a régió legrangosabb és legismertebb összművészeti fesztiválját, az AquaPhone-t. Az esemény egyik programja az Európai Utas Hidak, korok, Budapest című, magyar-szlovák nyelvű kiállítása volt a Párkányi Városi Múzeumban. A kiállítást Frühauf Károly, az Aquaphone Fesztivál alapítója és Módos Péter, az Európai Utas kurátora nyitották meg.
A kortárs irodalmi, zenei, képzőművészeti és színházi élet jeles képviselőit felvonultató esemény határon innen és túl is nagyon kedvelt. A művésze az ötvenes években népszerű vízi telefonálásnak (AquaPhone) állítanak emléket. „Az ötvenes években semmilyen lehetőség nem volt a Duna másik oldalára szakadt rokonokkal és barátokkal találkozni, beszélgetni. Ezért esténként, szélcsendes időben az emberek lementek a Dunához, a víz fél kilométeren vitte a szavaikat, időnként egy-egy rejtjelezett hírt. Az AquaPhone projekttel ezeket az időket idézzük fel, tisztelettel adózva azoknak, akik annak idején a Dunára bízták titkaikat. Az esemény tanúsítani szeretné az emberek abbéli óhaját, hogy érintkezhessenek, és azon leleményességét, mellyel nehéz körülmények között is képesek a határok és távolságok áthidalására” – fogalmazott Himmler György, a fesztivál szervezője.
Az ötlet, hogy zenészek és költők bevonásával állítsanak emléket a vízi telefonálásnak, a párkányi születésű, jelenleg Svájcban élő Frühauf Károly feleségétől származik. Kilenc éve Hanneke Frühauf gondolatát két svájci zenész, Alfred Zimmerlin és Markus Eichenberger váltotta valóra, akik zenei improvizációt hoztak létre. A zene kíséretében azóta minden évben más-más irodalmi alkotás kel át a Dunán. A magyar, a szlovák és a német nyelven előadott műveket klarinét és cselló kíséri.
...
